Amire már az elején figyelmeztetnem kellett volna téged

Tudom,

szeretni engem kiábrándító, mint

bulvárlapot látni egy galéria teremőrének kezében,

és

szeretni engem hálátlan feladat, mint

egy halott költő legjobb versét kiválasztani.

de ha elhagysz, mi marad nekem?

csak a szavak, ezek az üresen visszhangzó kitinpáncélok,

amiket többé meg sem tölthetek veled,

 csak a diólevél-erezetté fonnyadt ujjaim között

 savba mártott rovarként kapálózó verslábak.

de ha elhagysz, mi marad nekem?

csak a szavak, ezek a halálukban is mélyzölden fénylő,

bűzlő rózsabogarak.

Miért ne hagyd inni a társfüggőt?

Fél négy.

Túl korán van ahhoz, hogy utoljára lássuk egymást.

Túl korán van ahhoz, hogy utoljára lassúzzunk egyet

a hatvanhetes út térről ideszűrődő dallamára az utcaajtónk előtt.

De azért csináljunk pár képet. Legyen mit előhívatni,

ha esetleg mégis együtt maradnánk.

Arról, hogy milyen jótékony lehet a nyelvi korlát a gyerekkor lépcsőházában

tíz éves lehettem, ő kicsivel több talán,

a fenyőágak árnyékai bekalimpáltak

a rácsos ablakon.

én elestem biciklivel, ő fogócskázott,

ráesett az üvegajtóra, vissza kellett varrni a bordáit.

magyar volt. egész este beszélgettünk

(kialudtuk magunkat az operációk alatt délután),

csak egyetlen szavát nem értettem:

mikor azt mesélte, hogy a nagyanyja azt mondta

neki, éjjel nem szabad kinézni

a kórház ablakán, mert jönnek a mŕtvolák.

nem értettem, csak a szóból áradó feszültséget.

mit mondtál? hát a mŕtvolák,

nagymama mondta, nem szabad kinézni,

ismételte, aztán elaludt.

lassan tíz év telt el azóta.

ma is rohanok a villanykapcsolótól az ágyamig.

ma is alakokat látok megébredve,

ma sem tudom, mennyire legyek hálás,

amiért akkor nem értettem,

hogy a lány holttestekről beszél.

Kétsoros

Oximoron lesz-e, ha azt mondom,

a mentális betegség szívügyem?

Arany 200 novellapályázat

Még tavaly tavasszal jelentkeztem egy novellapályázatra, ahol a feladat Arany-balladák "újragondolása" volt. A pályázatra 51 novella érkezett, ezekből választotta ki a zsűri a 9 legjobbat - köztük az enyémet.
Ebből a kilenc novellából készítettek most egy (ingyenesen letölthető, elektronikus) antológiát, az én novellám, ami a Tengeri-hántás átirata, a 17. oldalon kezdődik.

Az antológia a pályázatot meghirdető Próza Nostra oldalán tölthető le, ennek a cikknek az alján:


http://www.prozanostra.com/iras/arany-200-balladaremix-ingyenesen-letoltheto-antologia



Jó olvasgatást kívánok!

Újra

barackszínűbe fordult a késő délután

üres volt a ház, mi mégis a teraszon

ültünk, most borunk sem volt

azt játszottuk, hogy melyikünk veszi észre hamarabb

az égbolton éppen megjelenő repülőket.

számoltuk, figyeltük, ki lát meg többet,

érvényes-e az is, amelyik nem húz kondenzcsíkot,

csodálkoztunk, ha hirtelen bukkantak fel

északnyugatról jött szinte mind,

kicsik, messzik, hangosak, négycsíkúk,

és már pont én vezettem volna talán de akkor

akkor szerettem beléd újra, mikor

már hazamentél, épp kifordultál a sarkon

és én befelé indulva a levendulaszín égen

megláttam egy repülőt.

Visszafojtott

szegény, azt akarja, hogy úgy szeressem,

ahogy én elvárnám, hogy ő szeressen

engem. egyikünknek sem megy.

csak ülünk egymással szemben,

visszafojtott lélegzettel: most éppen jó.

csak ne rontsuk megint el.