szeretem a sötétséget
mert olyan fekete
mert olyan puha
mert olyan meleg mint egy ölelés
mint mikor becsukom a szemem a karjaidban
mint mikor alig érsz hozzám úgy csókolsz az éjszakában
mint mikor a kitágult pupilládba nézek
szeretem a sötétséget
mert olyan sötét mint ami bennem van
és ami benned sosem volt
szeretem mert te vagy olyan idegenül
ragyogóan világos
mert ide menekülhetek csak előled
mert innen láttalak meg először
mert olyan jó vagy amilyen sosem tudok majd lenni
mert a sötét elrejt mert itt
magam elől is elbújhatok mert csak magam elől akarok elbújni
úgy hogy te se találj meg
mert én már nem félek itt
mert ilyenkor élek
mert a sötétség elrejt mindent például
hogy kócos lett a hajam
hogy rendetlenség van a szobámban
hogy a szemem alatt karikák ülnek
hogy el akarok rejteni valamit (előled) -
hogy nem vagyok elég jó hozzád
hogy túlságosan szeretlek
hogy meg tudnálak fojtani ezzel
hogy néha csak a csókodra vágyom néha meg arra
hogy rám se nézz
hogy minden rendben minden rendben
csak belül van olyan menthetetlenül sötét
csak húzódj közelebb és ragyogd be kérlek
mert hátha egyszer kiragyogod belőlem a sötétet
és hátha egyszer én is világíthatok
hátha egyszer ketten lehetünk angyalok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése